Vanádium

V: A vanádium egy átmeneti fém V szimbólummal és 23-as atomszámmal. Ez egy kemény, ezüstszürke, képlékeny elem, amely ellenáll a korróziónak, savaknak, lúgoknak és sós víznek.

A vanádium ritkán fordul elő a természetben, de ez az ötödik legnagyobb mennyiségben előforduló átmeneti fém a földkéregben.

Gyakran megtalálható titán- és vasércekben, valamint szén- és olajlelőhelyekben.

V: A vanádium a következő módokon befolyásolhatja az emberi egészséget:

• Belégzés: A vanádium-pentoxiddal történő levegő belélegzése napokig tartó köhögést okozhat.
• Érintkezés: Irritálhatja a bőrt és a szemet.
• Magas expozíció: Hányingert, hányást, hasi fájdalmat és a nyelv zöldes elszíneződését okozhatja.

V: Egyes állatokon és embereken végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy a vanádium:

• Alacsonyabb vércukorszint
• A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők inzulinérzékenységének javítása
• Alacsonyabb össz- és LDL ("rossz") koleszterinszint

A:

• A vanádium felhasználható acélötvözetek készítésére, űrjárművekben, atomreaktorokban és repülőgép-hordozókban stb.
• A vanádium acélötvözetek szilárdsága azt jelenti, hogy tökéletesen alkalmasak szerszámok, tengelyek, dugattyúrudak készítésére és tartóként az építőiparban.
• A vanádium áramlási akkumulátorokban (VFB) a vanádiumot megbízható, biztonságos és stabil megoldás létrehozására használják a megújuló energia tárolására.
• A vanádium felhasználható a kerámiában pigmentként.
• A vanádium-pentoxid katalizátorként használható festékek és nyomdaszövetek gyártásában.
• Szupravezető mágnesek készülhetnek vanádium-gallium szalagból.
• A vanádium-oxidot a kénsav előállításához használják.
• Az orvostudományban a vanádiumot számos betegség kezelésére használják, beleértve a cukorbetegséget, a szívbetegségeket és a magas koleszterinszintet. Beültethető kardioverteres defibrillátorok akkumulátorainak katódjaiban is alkalmazták.
• Kutatások folynak a vanádium hasznosítására az elektromos járművek akkumulátorainak katódjaiban.
• A tudósok a vanádium egyedülálló tulajdonságait használták fel olyan intelligens ablakok előállítására, amelyek nyáron elzárják a hőt, és megtartják a hőt bent, amikor lehűl az idő.

A:

• Széles körben használják a kohászatban, a vegyiparban és más iparágakban, elsősorban vanádiumvas olvasztására használják.
• Ötvözet-adalékanyagként, amely a teljes vanádium-pentoxid-fogyasztás több mint 80%-át teszi ki
• Ezt követik a katalizátorok, azaz a katalizátorok, amelyek az összmennyiség körülbelül 10%-át teszik ki.
• Szervetlen vegyszerek, kémiai reagensek, zománcok és mágneses anyagok teszik ki a teljes mennyiség mintegy 10%-át.

V: A vanádium-pentoxid mérgezőbb, mint az elemi forma. A vanádium-pentoxid pornak és gőzöknek való krónikus expozíció a következőket okozhatja:

• Súlyos szem-, bőr- és felső légúti irritáció
• A légcső és a hörgők tartós gyulladásai
• Tüdőödéma
• Szisztémás mérgezés

V: A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a vanádium-pentoxidot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltőnek minősítette a tüdőráknak kitett egerekben kimutatott bizonyítékok alapján.

V: A vanádium megtalálható a környezetben algákban, növényekben, gerinctelenekben, halakban és sok más fajban. A kagylókban és rákokban a vanádium erősen bioakkumulálódik, ami körülbelül 105-106-szor nagyobb koncentrációt eredményezhet, mint a tengervízben.

A vanádium állatoknál bizonyos enzimek gátlását okozza, aminek számos neurológiai hatása van. A neurológiai hatások mellett a vanádium légzési zavarokat, bénulást és negatív hatást gyakorolhat a májra és a vesére.

A kísérleti állatokkal végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a vanádium károsíthatja a hím állatok reproduktív rendszerét, és felhalmozódik a nőstény méhlepényében.

A vanádium bizonyos esetekben DNS-elváltozást okozhat, de állatoknál nem okozhat rákot.

V: A vanádium minden emberi testszövetben megtalálható. Byrne és Kosta 1978-ban vanádiumkoncentrációról számolt be a vesében, a májban és az izmokban.

A:

• A vanádium egyes kiegészítőkben megtalálható. A vanádiumot tartalmazó étrend-kiegészítők szedése előtt konzultáljon orvosával, hogy eldöntse, megfelelőek-e az Ön számára. A kiegészítőket gyermekektől elzárva kell tartani.
• A vanádium a dohányfüst egyik összetevője. Kerülje a dohányzást zárt térben, például otthon vagy autóban, hogy korlátozza a gyermekek és más családtagok kitettségét.

A:

• Vanádiumot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása esetén a tenger gyümölcsei magasabb mennyiségben találhatók. A vanádium megtalálható néhány táplálék-kiegészítőben.
• Levegő belélegzése fűtőolajat vagy szenet égető iparág közelében; ezek az iparágak vanádium-oxidot bocsátanak ki a levegőbe.
• Vanádiumot feldolgozó vagy vanádiumot tartalmazó termékeket gyártó iparágakban dolgozik.
• Szennyezett levegő belélegzése vagy szennyezett víz ivása vanádiumot tartalmazó hulladéklerakók vagy hulladéklerakók közelében.
• A cigarettafüst belélegzése.
• A vanádium nem szívódik fel könnyen a szervezetben a gyomorból, a bélből vagy a bőrrel érintkezve.

V: A gyermekek egészségére gyakorolt ​​hatások várhatóan hasonlóak lesznek a felnőtteknél tapasztalt hatásokhoz.

A terhesség alatt kitett állatokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a vanádium csökkentheti a növekedést és növelheti a születési rendellenességek előfordulását. Ezeket a hatásokat rendszerint olyan szinten figyelik meg, amely az anyában hatást vált ki. Hatásokat figyeltek meg vanádium dózisoknál is, amelyek nem okoztak hatást az anyára.

V: A vanádium öt fő felhasználási területe a következők:

• Fémötvözetek gyártása.
• Az atomreaktorok belsejében.
• A vanádium-oxidot katalizátorként használják a kénsav előállításában.
• A vanádium-oxidokat néha színezékként használják.
• A vanádium nyomelem az emberi étrendben, és a csontok növekedéséhez használják.

V: A vanádium a földkéreg tömegére számítva 0,019 százalékos bőséges elemként van besorolva, így a 20. leggyakrabban előforduló elem a földön. A természetben elsősorban más elemekkel együtt található ásványokban, valamint foszfátkőzetekben, szénben és kőolajban. Elsősorban Kína, Oroszország és Dél-Afrika országai termelik ki.

V: A vanádium fizikai tulajdonságai:

• A vanádium olvadáspontja 1910 Celsius fok, forráspontja 3407 Celsius fok. Szobahőmérsékleten szilárd anyagként létezik.
• A vanádium sűrűsége 6,1 gramm köbcentiméterenként. Gyakran nehézfémként írják le, ezek azok a fémelemek, amelyek sűrűsége meghaladja az 5 grammot köbcentiméterenként.
• A tiszta vanádium szürkésfehér és fényes megjelenésű.
• A vanádium képlékeny (vékony huzallá húzható) és képlékeny (verhető vagy formára préselhető).
• Mint korábban említettük, a vanádium nevét a színes vegyületei miatt kapta. A vanádium különböző színű oxidokat képez a bennük lévő különböző oxidációs állapotok alapján. Ide tartozik a vanádium(II)-oxid (lila), a vanádium(III)-oxid (zöld), a vanádium(IV)-oxid (kék) és a vanádium(V)-oxid (sárga).

V: A vanádium legfontosabb kémiai tulajdonságai a következők:

• A vanádium reakcióba lép a levegő oxigénjével, amikor hevítik, és elsősorban vanádium(V)-oxidot képez, amelyet vanádium-pentoxidnak is neveznek. A vanádium-oxid mintái azonban olyan vanádiummolekulákat is tartalmaznak, amelyek 3+ oxidációs állapotában oxigénnel reagálva vanádium(III)-oxidot, más néven vanádium-szeszkvioxidot képeztek; és 4+ oxidációs állapota vanádium(IV)-oxidot képez, amelyet vanádium-dioxidnak is neveznek. A levegőnek kitett vanádiumminták felületén vékony vanádium-oxid réteg képződik, amely megakadályozza annak további korrózióját levegőben vagy vízben.
• A két természetben előforduló vanádium izotóp: vanádium{{0}} (0,25%-os előfordulású) és vanádium-51 (99,75%-os előfordulású).
• A vanádium hő jelenlétében reagál a fluorral, és vanádium(V)-fluoridot képez, amelyet vanádium-pentafluoridnak is neveznek.
• Bár a vanádium nagy dózisban mérgezőnek számít, az emberek átlagosan 0,01 mg vanádiumot visznek be napi étrendjükbe, amelyet elsősorban a csontok növekedésére használnak fel.